Belépés
Oldalak
Kategóriák
Képgalériák
Legfrissebb
Linkek
Friss hozzászólások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Áprily Lajos
Köszönet

Közeledik felém a nagy Titok.
Halkul a dal, ritkul a Múzsa-csók.
Lehet, hogy holnap már elhallgatok.
Köszönöm a figyelmet, olvasók.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az a rózsa, amelyik

 a viharban nyílik,

a legritkább és legszebb

valamennyi közül.

(Közmondás)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"A világ olyan

gyönyörű,

hogy egyre nagyobb

felelősség

embernek lenni."

(Szabó Magda)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Az ősz (...)

egy második tavasz,

amikor minden levél

virággá változik."

(Albert Camus)

 

 

 

 

 

 

 

 

"Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt."

(Jókai Mór)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Az ember erősebb, 

mint a sors,

s mindent ki lehet bírni,

ha jó a lelkiismeretünk."

(Márai Sándor)



 

 

         

 

 

 

 

 

"Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat és akkor derűs a szívem, ha munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve el ne lankadjon, hogy azok a szűkös életfeltételek, melyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megszűnjenek."

(József Attila)

 

 

 

 

 

 

 

 

Tordai Jolán

Karácsony

Zúzmarától terhes ágat
Ringat kint a téli szél
Bent aranyló sugarával
Világít a gyertyafény.
Karácsonyi pompájában
Áll a szobám asztalán
Messzi hegyek zöld fenyője
Csillagszórós csodafám.
S az a fényes karácsonyfa
Annyi mindent mond nekem
Szeretetről, békességről
Mesél e szép ünnepen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Aki a csendet hallgatja, boldog lesz, elégedett és békesség tölti el,
mert a csend hangjai a lélek hangjai."
(Őri István)

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 

 

 

 

"Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele.
A szeretethez nem kell teli erszény."
(Szent Ágoston)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Czeglédi Gabriella.
Jön a Mikulás

"Jön már, itt a Mikulás!
Fehérprémes,
hósapkás
Hétmérföldes
csizmája,
a világot bejárja."

 

 

 

 

"Az ágon hó pihen, csillog a fénye.
Házakból szólni kezd halkan egy ének.
Béke és csend honol, lelkedben érzed.
Tárd ki szíved jól! Át kell, hogy érezd!"
(Josh és Jutta)

 

 

 

 

 

 

 

 

Adjon Isten, ami nincsen
Az új esztendőben!
Így énekelt Arany János
Rég elmúlt időben.
Adjon Isten, ami nincsen,
Én sem kérek másat
Hogy mi nincsen, nem kell ahhoz
Semmi magyarázat.

(Benedek Elek)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Áprily Lajos
Üzenet

Mi nem leszünk s ragyogni fog a rét,
harangszó száll és pillangók lobognak.
Megcsókolom az unokám szemét,
így üzenek a drága, szép napoknak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Szavak... és még több gondolat,
bennük vágyaink valóra válnak,
És eltékozolt álmaink is
egyszer talán majd ránk találnak."

(Bodnár Éva)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Árvai Emil
Barátaim

Nevetés, Sírás: két jó barát.
Előbbi humorral földerít;
másik eljön, hol senki se lát,
s könnyével könnyíti könnyeim.

 

 

 

 

 

 

 

 

A húsvéti tojásokhoz senki se lehet túl öreg.
(Antonia Fraser)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Légy hasonló az égen szálló madárhoz...,
aki a törékeny gallyon megpihenve átéli
az alatta tátongó mélységet,
mégis vígan énekel,
mert bízik szárnyai erejében."

(Victor Hugo)

 

 

 

 



 

 

Idézetek. ősz

2025.06.06

 

"Ha az időnek levelei lettek volna, milyen szép ősz válhatott volna belőle."
 
 
 
"A természet az egyedüli, melyet a fantázia nem szépíthet, nem nagyíthat, csak törpíthet." (Mikszáth Kálmán)
 
 
"A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem látjuk meg." (Rodin)
 

Nem okos ember az, aki olyan fának nyesegeti ágait, melynek árnyékába húzódott.
 
(Mikszáth Kálmán)
 
 
" Piros levéltől vérző venyigék. A sárga csöndbe lázas vallomások. Szavak. Kiáltó, lángoló igék."
 
(Kosztolányi Dezső)
 
" Az ősz a hangulatok kiapadhatatlan forrásaként hat az érzékeny lélekre, és minden olvasásra érdemes költőt megihletett, hogy néhány mélabús sorban megörökítse."
 
(Jane Austen)
 
 
"A legcsendesebb erdőben se találsz békét - csak ha magaddal viszed."
 
(Helen Exley)
 
 
 “A természet feltalálta a halált, hogy biztosítsa az élet örök folytonosságát.”
 
(Johann Wolfgang von Goethe)
 
 
Őszre,
"dús gazdaggá lesznek a fák,
zörögve szórják arannyá ért lombjukat,
tűnt nyaruk hangosan pörlik a szarkák,
pincehidegre ébred a pirkadat."
 
(Bencze Marianna)
 
 
Fél világot is bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel, s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot, ha nemzetedről megfeledkezel.
 
(Wass Albert)
 
 
Mászd meg a hegyeket, és hallgasd meg örömhíreiket! A Természet békéje úgy árad majd beléd, ahogy a napfény árad a fákba. A szelek saját frissességüket fújják beléd, a viharok saját erejükkel töltenek fel, míg gondjaid őszi levelekként hullanak le rólad.
 
(John Muir)
 
 
" Mindennek megvan a szépsége, csak nem mindenki látja meg." (Konfuciusz)
 
Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot
már végképp másoknak remél.
 
(József Attila)
 
 
"Szeretem az őszt! Szeretem a beszédes illatáért, az enyészetté vált dolgokért, melyeknek nem kell már gondját viselni tovább, hála a fűnek, mely megszűnik nőni.”  ( Mark Van Doren)
 
 
Éjjel, amíg aludtam, történt valami: vége a nyárnak. Felébredek, hallgatom a szelet, nézem a sötétbarna lombot az ablak előtt, s nem érzek semmiféle őszi bánatot. Örülök, hogy vége a nyárnak. Örülök, hogy nem hozott semmit. Örülök, hogy nem tántorodtam meg a boldogtalanságba vetett hitemben. Örülök, hogy nincsenek többé illúzióim a megoldásról. Tessék, ősz, rajta! - gondolom. Rakd ki kellékeidet, ereszd le avas zsinórpadlásodról avítt színfalaidat, hullass lombot, nyögesd szeleidet, átkozz és temess! Üdvözöllek, tél és pusztulás hírnöke. Nem védekezem. Beleegyezem. Várlak.
 
(Márai Sándor)
Te, ki a nyárnak oly szép véget adsz,
Hogy a mezőkön sárguló haraszt
Észre sem veszi, miként múlik el
Szelíd halálban ott a többivel:
 
Nekem is add meg azt a szép, szelid
Elmúlást majd, a vég ha közelit!
Nem is érezve, hogy valami fáj,
Aludjam úgy el, mint az őszi táj!
 
(Jakab Ödön)
 
Zelk Zoltán: Közeleg
 
Még csak leskel az ősz, de már
harangoznak a lombok.
 
 
"Az ősz az az évszak, amikor a világ kicsit megnyugszik, és számba veszi, eleddig mit ért el. Változást hoz, de megnyugtatóan lassú átmenettel, nem kapkodó pánikban."
 
(Sarah Ivens)
 
 
"A fák levelei tavasszal újra kihajtanak és ősszel újra lehullanak. A virágok újra kinyitnak és újra elhervadnak. Újra jön a tavasz, újra jön a nyár, újra jön ősz és újra jön tél. És te természetesen azt mondod erre, hogy nem is lehetne másként, mert így van ez jól. Miért vagy úgy kétségbeesve tehát, hogy újra elölről kell elkezdd az életedet?"
 
(Wass Albert)
 
 
Hát nem igazi őszi nap van? Épp az a csendes melankólia, melyet úgy szeretek - mely harmóniát teremt élet és természet között. A madarak már hazaútjukról tanácskoznak, a fák felöltik a hervadás lázas, avagy épp halovány színeit, és kezdik behinteni a földet, hogy az ember még lépteivel sem zavarná meg föld és lég pihenését, míg olyan illatot árasztanak, mely tökéletes enyhszer a nyugtalan léleknek. Pompázatos ősz! Egész lelkem rabul ejti, s ha madár lehetnék, mindenütt az ősz nyomában szállnék a világban.
 
(George Eliot)
 
"Bármennyi dolgod legyen is, mindig legyen időd, hogy csendben leülj, és elnézd, hogyan billeg a szélben a falevél."
 
(Elizabeth Lawrence)
 
 
" A házak és az emberek elmúlnak,de az őszi mezők egyformák maradnak,akárhogy öröklik,mérik,művelik is őket az emberek.Ebből pedig nyilvánvaló,hogy nem az emberek bírják a földet,hanem a föld szolgái az emberek."
 
(Fekete István)
 
 
 
Ősz van. A lombok még az ágakon
kinek panaszoljam el a bánatom
Ki érti meg hogy minden mondhatatlan
A semmi ágáról is leszakadtam.
 
(Zalán Tibor)
 
 
 
Az életben a legjobb dolgokért nem kell fizetni - vagy legalábbis nem sokat. Gyönyörködni a naplementében, virágot szedni a mezőn, majd a csokorral meglepni kedvesünket, csodálni az őszi falevelek színgazdaságát, feltöltődni az istentiszteleten, kéz a kézben sétálni egyet, vagy egyszerűen csak ücsörögni a verandán és tücsökzenét hallgatni - nem kerül semmibe. Együtt nekilátni egy doboz fagyinak, megrendelni a kedvenc pizzánkat, úszni egy nagyot, vagy megnézni egy remek filmet - valójában alig kerül valamibe.  (Gary Chapman)
 
" Ha nincs öröm, csak keresni kell:
Hiszen még a levél is, amely aláhull a fáról,
Mesél a csend vagy a lebegés boldogságáról."
 
(Elenor Hodgman Porter)
 
"A magány nehéz. Novemberben kinézni reggel a szürke derengésbe, kijönni a tornácra -, és nincs senki, senki. A hegyoldalon barna levelekre szürke köd telepszik. Ezt az érzést csak a legerősebb ellenméreggel lehet gyógyítani. Mi az? A tudat, hogy az ember egyedül át tudja élni a világ legnagyobb szépségeit, éspedig nem képzeletben, elégtételként, hanem, mint az örök egy, aki a legközelebb áll a mindenséghez. Az ember csak közösségben élhet boldogan, de csak a magányban lehet Isten."   (Hamvas Béla)
 
 
"Azt hiszem, csak most értettem meg igazán az őszt. Egy hűvös fuvallat messze fújta az esőt, elvívén magával az eget és a faleveleket, itt hagyva számomra a kopasz fákat.”   (E.E. Cummings)
 
 
"A természetben lenni annyi, mint a váltakozó évszakokra hangolódni és a minket körülvevő világból a legjobbat megkapni. A bársonyos szirmok tapintását, a sima fűszál nyikorgó hangját, a pitypangszöszök légies táncát. Jelen lenni és létezni, soha semmit nem elmulasztani."
 
(Sarah Ivens)
 
 
“Az emlékezésnek is van éghajlata, flórája és faunája. Ez az éghajlat egyáltalán nem mérsékelt. Telítve van végletekkel. Az igazi ősz soha nem az, amelyet éppen megélünk, hanem az a másik, aranyfürtös, halálra érett és csodálatos, melyre egy tavasszal emlékezünk.”
(Márai Sándor)
 
"Dísz-nemes színekbe öltöznek a fák,
izmos águkat vad szelek cibálják."
 
(Benczes Sándor Gábor)
 
 
A természet festése elgondolkodtató, hiszen maradandóan ott van és ott is marad az ember szeme előtt. (...) Talán arról van szó, hogy némely festők a természetnek azokat a titkait látják meg, amelyek a futó pillantás előtt rejtve maradnak.  (Salamon Pál)
 
 
"Aranynapoknak ezt az időt azért neveztem el, mert a szeptember színe az arany. A levegőben apró ragyogó szemecskék tündökölnek, és ha az ember a hegytetőről a síkságra néz, úgy látja, hogy a tájat fénylő aranypor vonja be. A ragyogó ködben, a csillogó párában a kertek lustán pihennek s ettől a szendergő lassúságtól érik meg a szőlő, válik az alma habossá, ízesedik meg a dió, a mandula, az őszibarack és a szilva. Arany mézben úszik a föld és a napfény úgy fénylik, mint a sárga olaj….. "   (Hamvas Béla)
 
 
“Messze néző, ragyogó, őszi reggel volt ezen a napon, amikor úgy érzi az ember, akár átkiálthatna a szomszéd faluba – ha akarna -, de hát miért is kiabáljon, amikor nincs mit mondania, s a tarlott tőkék között a levélhullató suttogásban nincs is lármázó kedve senkinek.”
(Fekete István)
 
Jöhet ezután százszor is az ősz,
Az én szememnek nem hull már a könnye:
Tavaszi rózsa, megtanultam tőled,
Hogy nem búcsuzunk senkitől
És semmitől és sohasem örökre!
 
(Dsida Jenő)
 
 
"Tudd, hogy az igazi változások, legtöbbször az ősszel kezdődnek. Ezért soha ne átkozd az őszt.”       
 
( Yasmin Mogahed)
 
 
"Az ősz annyi aranyat hord a zsebében, mint az összes többi évszak együttvéve.”
 
(Jim Bishop)
 
 
"Nem engedhetem meg magamnak, hogy a házban ülve, elpazaroljam az őszi napfelkelte csodás pillanatait, ezért igyekszem a napnak minden óráját a csodálatos őszi természetben tölteni.” (Nathaniel Hawthorne)
 
 
 
"Létezik az őszben, az őszi égbolton, egy olyan csodálatos ragyogás, melyet a hosszú nyár égboltján nem lelhetünk fel.”    (Percy Bysshe Shelley)
 
 
 
"Minden őszi, lehulló falevél a boldogságról suttog nekem, amíg lehull a földre.”  (Emily Bronte)
 
 
 
 
Oravecz Imre: Ryokan öregkorában
 
Olyan vagyok, mint szélcsendben az ágról leválni készülő levél,
melynek szárában egyszer csak megpattan valami,
és magától elindul lefelé.
 
"Mindig legyen néhány perced, amivel megajándékozod Önmagad. Az értékesnek tartott időt pont Magadtól sajnálnád? Töltődj fel a napsütésben, csodáld meg a bíbor-aranyba öltözött természetet, hallgass egy jó zenét, egyél egy finom ételt, vagy igyál egy kávét vagy teát vagy bármi mást amit szeretsz. Sétálj egy csendes parkban, ülj le egy jó könyvvel, sokszor találsz majd benne tanácsot ami éppen Neked szól, ha belelapozol. Ezeket a perceket ne lopott percekként éld meg, hanem tudatosan Önmagadért. Ezzel is fejezd ki Magad számára, hogy fontos vagy."
(Kalo Jenő)
 
 
 
Az ősz a kedvenc évszakom. Szeretem, amikor a levelek vörösbe és narancsba fordulnak. Gyönyörű látványt nyújtanak a holdfényben, és elképesztő változáson esnek át. A tavaszi és a nyári zöldellés csak árnyéka a fák igazi valójának, ez a buja színvilág igazi csoda, és minden áldott évben bekövetkezik, amikor az éjszakák egyre hidegebbek lesznek. Mintha ezekkel a tüzes színekkel kárpótolnák, hogy eltűnik a meleg.
 
(J. R. Ward)
 
 
" Ha nincs öröm, csak keresni kell:
Hiszen még a levél is, amely aláhull a fáról,
Mesél a csend vagy a lebegés boldogságáról."
 
(Elenor Hodgman Porter)
 
"A magány nehéz. Novemberben kinézni reggel a szürke derengésbe, kijönni a tornácra -, és nincs senki, senki. A hegyoldalon barna levelekre szürke köd telepszik. Ezt az érzést csak a legerősebb ellenméreggel lehet gyógyítani. Mi az? A tudat, hogy az ember egyedül át tudja élni a világ legnagyobb szépségeit, éspedig nem képzeletben, elégtételként, hanem, mint az örök egy, aki a legközelebb áll a mindenséghez. Az ember csak közösségben élhet boldogan, de csak a magányban lehet Isten."   (Hamvas Béla)
 
 
"Azt hiszem, csak most értettem meg igazán az őszt. Egy hűvös fuvallat messze fújta az esőt, elvívén magával az eget és a faleveleket, itt hagyva számomra a kopasz fákat.”   (E.E. Cummings)
 
 
Az életben a legjobb dolgokért nem kell fizetni - vagy legalábbis nem sokat. Gyönyörködni a naplementében, virágot szedni a mezőn, majd a csokorral meglepni kedvesünket, csodálni az őszi falevelek színgazdaságát, feltöltődni az istentiszteleten, kéz a kézben sétálni egyet, vagy egyszerűen csak ücsörögni a verandán és tücsökzenét hallgatni - nem kerül semmibe. Együtt nekilátni egy doboz fagyinak, megrendelni a kedvenc pizzánkat, úszni egy nagyot, vagy megnézni egy remek filmet - valójában alig kerül valamibe.  (Gary Chapman)
 
 
(Nichita Stanescu)
 
"A természetben lenni annyi, mint a váltakozó évszakokra hangolódni és a minket körülvevő világból a legjobbat megkapni. A bársonyos szirmok tapintását, a sima fűszál nyikorgó hangját, a pitypangszöszök légies táncát. Jelen lenni és létezni, soha semmit nem elmulasztani."
 
(Sarah Ivens)
 
 
“Az emlékezésnek is van éghajlata, flórája és faunája. Ez az éghajlat egyáltalán nem mérsékelt. Telítve van végletekkel. Az igazi ősz soha nem az, amelyet éppen megélünk, hanem az a másik, aranyfürtös, halálra érett és csodálatos, melyre egy tavasszal emlékezünk.”
(Márai Sándor)
 
 
"Dísz-nemes színekbe öltöznek a fák,
izmos águkat vad szelek cibálják."
 
(Benczes Sándor Gábor)
 
 
 
A természet festése elgondolkodtató, hiszen maradandóan ott van és ott is marad az ember szeme előtt. (...) Talán arról van szó, hogy némely festők a természetnek azokat a titkait látják meg, amelyek a futó pillantás előtt rejtve maradnak.  (Salamon Pál)
 
 
"Aranynapoknak ezt az időt azért neveztem el, mert a szeptember színe az arany. A levegőben apró ragyogó szemecskék tündökölnek, és ha az ember a hegytetőről a síkságra néz, úgy látja, hogy a tájat fénylő aranypor vonja be. A ragyogó ködben, a csillogó párában a kertek lustán pihennek s ettől a szendergő lassúságtól érik meg a szőlő, válik az alma habossá, ízesedik meg a dió, a mandula, az őszibarack és a szilva. Arany mézben úszik a föld és a napfény úgy fénylik, mint a sárga olaj….. "   (Hamvas Béla)
 
 
 
“Messze néző, ragyogó, őszi reggel volt ezen a napon, amikor úgy érzi az ember, akár átkiálthatna a szomszéd faluba – ha akarna -, de hát miért is kiabáljon, amikor nincs mit mondania, s a tarlott tőkék között a levélhullató suttogásban nincs is lármázó kedve senkinek.”
(Fekete István)
 
 
 
Jöhet ezután százszor is az ősz,
Az én szememnek nem hull már a könnye:
Tavaszi rózsa, megtanultam tőled,
Hogy nem búcsuzunk senkitől
És semmitől és sohasem örökre!
 
(Dsida Jenő)
 
 
 
"Tudd, hogy az igazi változások, legtöbbször az ősszel kezdődnek. Ezért soha ne átkozd az őszt.”       
 
( Yasmin Mogahed)
 
 
 
"Az ősz annyi aranyat hord a zsebében, mint az összes többi évszak együttvéve.”
 
(Jim Bishop)
 
 
"Nem engedhetem meg magamnak, hogy a házban ülve, elpazaroljam az őszi napfelkelte csodás pillanatait, ezért igyekszem a napnak minden óráját a csodálatos őszi természetben tölteni.” (Nathaniel Hawthorne)
 
 
 
"Létezik az őszben, az őszi égbolton, egy olyan csodálatos ragyogás, melyet a hosszú nyár égboltján nem lelhetünk fel.”    (Percy Bysshe Shelley)
 
 
 
"Minden őszi, lehulló falevél a boldogságról suttog nekem, amíg lehull a földre.”  (Emily Bronte)
 
 
 
 
"Mindig legyen néhány perced, amivel megajándékozod Önmagad. Az értékesnek tartott időt pont Magadtól sajnálnád? Töltődj fel a napsütésben, csodáld meg a bíbor-aranyba öltözött természetet, hallgass egy jó zenét, egyél egy finom ételt, vagy igyál egy kávét vagy teát vagy bármi mást amit szeretsz. Sétálj egy csendes parkban, ülj le egy jó könyvvel, sokszor találsz majd benne tanácsot ami éppen Neked szól, ha belelapozol. Ezeket a perceket ne lopott percekként éld meg, hanem tudatosan Önmagadért. Ezzel is fejezd ki Magad számára, hogy fontos vagy."
(Kalo Jenő)
 
 
Oravecz Imre: Ryokan öregkorában
 
Olyan vagyok, mint szélcsendben az ágról leválni készülő levél,
melynek szárában egyszer csak megpattan valami,
és magától elindul lefelé.

 

Megosztás: Facebook TwitThis Kategória: Idézetek - gondolatok Hozzászólások  

Idézetek. ősz hozzászólásai

Szólj hozzá

Hajtómotor a Bloglap.hu készíts egy oldalt te is! | RSS hírcsatorna

0.013 mp