Boldog Mikulás napot

kívánok!

Isten hozott hozzánk, kedves öregünk!
Ó, mennyi szépet s jót hozál mi nékünk!
Áldott a lépésed,
Az érkezésed,
Kedves Mikulás,
Drága Mikulás!

(Benedek Elek)

Zelk Zoltán: Mikulás útra kél

Hóval lepett égi úton
Mikulás már útra kél,
csillagok szállnak fölötte,
s vígan fut véle a szél.

Világjáró a csizmája,
átlép várost, falvakat,
de olykor megáll, elidőz
egy-egy kis ablak alatt.

Előveszi aranykönyvét,
amelyben gyermeknevek
vannak gondosan felírva,
s nézi: jó vagy rossz a gyerek?

Hogyha rossz: hát virgács neki!
De ha jó, akkor cukor...
S már tovább megy - szél és felhő
sem érheti utol.

Horváth P. Pál: Télapó

Pilinkélnek kósza pelyhek,
betakarnak rétet berket,
mindent beföd puha hó,
készülődhet Télapó.

Csengettyűs szán vígan csusszan,
hat rénszarvas nagyot szusszan,
s fölröppen, mint víg rigó,
útnak indul Télapó.

Aranyosi Ervin: Télapó látogatása

Száncsengő szól, pata trappol,
nagy pelyhekben hull a hó.
Ablakokban gyermekarcok
lesik, jön-e télapó?
Cipők, csizmák kipucolva,
- ajándéknak a helye.
Kis szemükben ott a kérdés,
vajon ma megtelik-e?
Ház tetején a szán fékez,
megállnak a szarvasok.
Télapó lekászálódik,
siet mert a dolga sok.
Mosoly ül a szája szélén
piros arcán nagy szakáll.
Hószélű piros kabátban,
hócsizmában álldogál.
Óriási a puttonya,
s mennyi minden fér bele.
Leszánkázni a kéményen
nem lesz túl könnyű vele.
De mielőtt lecsusszanna,
leküldi álom manót,
- álomport szórj a szemükre,
meg ne lássák télapót!
Aztán Ő is munkához lát,
cipő, csizma megtelik.
Ajándékok, finomságok
itt pihennek reggelig.
Lesz majd reggel meglepetés,
öröm, vígság gyerekek.
Télapó csak azt kívánja,
hogy mindig jók legyetek.

Nagy Renáta: Télapó útja

Szemben velem üveghegyek,
a tetejük cukorsüveg.
Tejfehér a határ,
Télapó erre jár!

Lába nyomán zúzmara,
havas, jeges az útja.
Kíséri a förgeteg,
meghozza az ünnepet

Donászy Magda: Télapóhoz

Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Toled senki sem fél.

Halkan reccsen az ág,
Öltöztesd fel a fát,
Hulljon rá pihe hó,
Szánkón siklani jó!

Évi és Peti vár,
Télapó, gyere már!
Nyíljon már ki a zsák:
Alma, szép aranyág.

Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Toled senki sem fél

Zelk Zoltán: Mikulás

Égi úton fúj szél,
hulldogál a hó,
nem bánja azt, útra kél
Mikulás apó.

Vállán meleg köpönyeg,
fújhat már a szél,
nem fagy meg a jó öreg,
míg a földre ér.

Körülötte égi fák,
rajtuk csillagok,
lámpást tart a holdvilág,
fényesen ragyog.

Lent a földön dalba fog
száz és száz harang,
,,Jó, hogy itt vagy Mikulás,
gling, giling-galang!"

Ablakba tett kiscipők,
várják jöttödet.
Hoztál cukrot, mogyorót,
jóságos Öreg?

,,-- Hoztam, bizony, hoztam én,
hisz itt az idő,
nem marad ma üresen
egyetlen cipő!..."

Hajnalodik. Csillagok
szaladnak elé.
Amint ballag Mikulás
már hazafelé.

Gazdag Erzsi: Hull a hó

Hull a hó, hull a hó,
Mesebeli álom!
Télapó zúzmarát
Fújdogál az ágon.

A kis nyúl didereg,
Megbújik a földön:
Nem baj ha hull a hó,
Csak vadász ne jöjjön!

Parányi ökörszem
Kuporog az ágon,
Vidáman csipogja:
Süt még nap a nyáron!"

Mentovics Éva: Télapó az oviban

Tavaly télen az oviban
nálunk járt a Télapó.
Arca kedves és mosolygós,
haja fehér, mint a hó.

Egymás után minden ovis
a térdére ülhetett.
Nagyon meg voltunk hatódva,
s úgy mondtuk a verseket.

Télapóka mesélt nekünk,
s készült rólunk egy fotó.
Mivel nekem nagyon kedves,
szobám falán látható.

Amikor a képre nézek
eszembe jut, mit mondott:
- Egy év múlva újra jövök,
s hozok nektek csomagot.

Eltelt egy év, december van,
s készülünk az oviban:
verseket és dalt tanulunk,
s előadjuk majd vígan.

Ha betoppan, dallal várjuk
kedves öreg Télapót.
Reméljük, hogy úgy, mint tavaly,
most is hoz majd minden jót. Fel

Czeglédi Gabriella: Jön a Mikulás

Jön már, itt a Mikulás!
Fehérprémes,
hósapkás
Hétmérföldes
csizmája,
a világot bejárja.

A hatalmas
puttonya,
Ajándékkal
megrakva.
Jó gyermekek
megkapják,
Megtelnek a
Kiscsizm

Donászy Magda: Télapó ünnepén

Tipp-topp, tipp-topp,
Ki jön a nagy hóban?
Kipp-kopp, kipp-kopp,
Ki van az ajtóban?

Itt van már a
nagyszakállú
Télapó! Csupa hó!
Puttonyában dió, mogyoró!

Csitt-csatt, csitt-csatt,
örül a sok gyermek.
Hipp-hopp, hipp-hopp,
Télapó itt termett.

Mit hozott a
nagyszakállú
Télapó? Csupa jó!
Puttonyában dió, mogyoró!

Devecsery László: Jön a Mikulás

A Mikulás gyorsan eljő
feje felett nagy hófelhő.
Rénszarvasok húzzák szánját,
hó csipkézi a bundáját.

Kövér puttony van a vállán,
hópihe ül a szakállán.
Mikor hozzád megérkezik,
cipőd sok-sok jóval telik.

Hull a hó, nézd, odakint,
a Mikulás néked int.

Amy Brown: Megérkezett a Télapó

csilingelnek csengők
koppannak a patkók
hangja messze zengő
elszálló pillangók

Télapó örömmel
ajándékát hozza
száncsengő csilingel
a rénszarvas húzza

tűzpiros ruhában
szakálla hófehér
a sok gyerek várja
szánkóján ideér

teli zsák kiürül
örül a sok gyerek
arcukon mosoly ül
Télapó integet

égi tájon látod
a Tejúton fénylik
becsukta a zsákot
angyalok ölelik

Magosrévi Jolán: Várjuk a Mikulást

Jó Mikulás bácsit
Jaj, de nagyon várom!
Nemsokára eljön
Csilingelő szánon.
Almával, dióval
Teli van a zsákja.
Bőven mér belőle
Minden topánkába.

Kis cipőmet kitisztítom fényesre,
Kiteszem az ablakunkba ma este,
Ha erre jár a Mikulás, meglátja,
Tudom, benyúl jó mélyre a zsákjába!
Nincs ott híja a diónak, fügének...
Színig tölti mind a két kis cipőmet.
Azt hiszem, hogy virgácsot most nem kapok:
A Mikulás tudja ám, hogy jó vagyok



Szuhanics Albert: Ho-Ho-Hó!

Ho-ho-hó,
Ho-ho-hó, megjöttem!
Nagy út áll
előttem, mögöttem.
Látjátok,
fehér a szakállam.
Ezeregy
ajándék van nálam.
Itt is nyom,
ott is nyom a hóban...
Puttonyom
nagyon nyom valóban!
Krampuszom
segít csak énnekem.
Miközben
éneklem énekem.
Virgácsot
nem hoztam én neked.
Imádom
a pici szívedet!

Czeglédy Gabriella: Télapó az úton

Szarvas húzza szélsebesen
Télapóka szánkóját.
Száguld a nagy hómezőkön,
el is hagy már hét határt.

Ajándékok szépen, sorban
a hatalmas zsákokban.
Télapóka becsempészi
a cipőkbe suttyomban.

Sietős az útja nagyon,
rövid már az éjszaka.
Várja őt az ablakokban
még sok üres kis csizma

Veress Miklós: Mese a Mikulásról

Hókastélyban jéglakás:
Ott lakik a Mikulás.
Szél a szánja - mégse fázik,
Úgy röpül egy messzi házig.

Csengője a hópehely.
Szánkójának énekelj,
Mintha dallal idehúznád,
S tedd ki ablakba a csizmád.

Ne lesd meg a Mikulást,
Rajta varázs a palást:
Leshetsz reggelig magadban,
Mert ha eljön, láthatatlan.

Hogyha tudnád, hol lakik,
S odaérnél hajnalig,
Jutnál mesebeli tájra -
Elolvadna palotája.

Megriadna és tova -
Röpítené fagylova,
A helyén meg, idenézz csak,
Sírdogálna ezer jégcsap.

Ne lesd meg a Mikulást,
Hadd suhogjon a palást,
Jöjjön, jöjjön láthatatlan
Éjszakában és havakban.

Táncolj, örülj, énekelj,
Mint kerengő hópehely.
Csengőjüket fenyők rázzák,
Telis-teli cipőd, csizmád.

Donászy Magda: Télapóka, öreg bácsi

Télapóka öreg bácsi,
hóhegyeken éldegél.
Hóból van a palotája,
kilenc tornya égig ér.

Miklós-napkor minden évben
tele tömi puttonyát,
mézes-mázos ajándékkal
szánkázik az úton át.