Versek... Sz.- T. kategória bejegyzései
Szép versek... sz.
Szabó T. Anna: A nézés Az a jó a boldogságban, hogy figyelni enged: észrevenni a világban ritmusát, a rendet. Ahogy összevissza belsőd gyermek fészke lesz, ahogy a vad burjánzásból kéz nő, arc, szemek, ahogy a zavaros lélek ...
Szép versek... t.
Tóth Zita Emese: Könnycseppként Soha nem leszek tökéletes, de így vagyok egész. Mint a mindig más könnycsepp, mi a szemből jő, de lélekbe vés. Más lelkébe behatol, tükörként töri össze. De mégis erre született, legyen, mi a bánatot megkösse. Nem lesz
Szabó Éva
Szabó Éva: Neked Jöttél színarany éjnek jöttél fekete napnak évek tengermélyéből robbanó pillanatnak. Lettem színarany éjed lettem fekete napod évek kagylóhéjába merülő pillanatod. Szememben nyílsz azóta szobámba hoz ...
Tóth Árpád
Tóth Árpád - Meddő órán Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén.
Szepes Maria
Szepes Maria: Kibékülés Békét kötni mindennel és mindenkivel, aki más, mint amit jónak, szépnek tartok, s csak önmaga tud lenni. Elfogadni külön kozmoszának törvényeit, ha az enyémtől eltérnek. Megbocsátani idegen, rossz ...
Szabó Ila
Szabó Ila: A legszebb szó mint a virág rügyekbe bújva mint a szó gondolatba hullva mint a gyöngyszem tenger mélyében mint a gyermek anyja méhében rejtőzik mélyen csillag kékjében ezüst porában álom borában a tündérnyi ...
Szeitz János
Szeitz János Vidám dalt szeretnék Vidám dalt szeretnék énekelni veled, Együtt kószálni jókedvű városokban, Látni életmámorától csillogó szemed S együtt feledni kába múltunk bánatát. Messze szállni, kedvesem, szép ...
Tóth János
Tóth János A zene varázsa Halk zene szól szobámban, hallgatjuk Én s magány Hegedű sír, könnyei peregnek a mélabús zongorán. Szívemet csavarja a dallam, arcomon fájdalom ég, Ahogy legördül egy könnycsepp hidegen, mint a ...
Tandari Éva
Tandari Éva - Magányos öregek ... Az ősz - öreg anyóka reszketve - botolva, a konyhába tipeg. Kis teának, hogy vizet tegyen ... de visszalép legyintve; minek már ez ... Istenem !!! És lassan visszatipeg, és szobája is hideg, ...
Székely János
Székely János: Itt és amott - Mondd, lélek, mondd, miféle tájra Sóvárogsz mindenekfelett? Hol tudnád még így-úgy leélni Nehéz gyötrelmű életed? Hol gondolod, hogy szenvedésed Búsongó bánattá foszol? Hol élnél? Merre ...
Szalay Fruzina versei...
Szalay Fruzina Havasi gyopár Bércek szabad, magányos ormán, Mely a magas egekbe vág, Örök hó bársony leplét hordván, Nyit egy csodás fehér virág. Feléje halk szellők se járnak, És hozzá el nem hat soha Arany heve a ...
Túrmezei Erzsébet
Túrmezei Erzsébet - A magyar fa Ha egy fára ragyog a nap fénye, hogyne lenne életre reménye! Meleg a fény, fakad a rügy tőle, zöld levélke bújuk ki belőle. Sok kis virág, fehér kelyhű, tiszta. A kék égre úgy mosolyog ...
Szent-Gály Kata
Szent-Gály Kata - Szeretnék Csak egy parányi méccsé lenni, mely bevilágít egy szobát- csak egy szál deszka-híd lenni, mely szakadékot ível át- csak egy kanálka mézzé lenni, legyen az élet édesebb- csak egy segítő kézzé ...
Szilágyi Domokos
Szilágyi Domokos - Nyár Hajadon füzek, búzabóbiták - csupa illat és virág a világ, csupa mosoly és csupa kedv, csupa libegés: lányokon selyemruha - emitt a pipacsok, amott, az ég alatt pisze szellő szalad, a felhő ...
Szép Ernő
Szép Ernő - Virágok Nincs nekem kedvenc virágom, melyik szebb, nem prédikálom. Mind szeretem, mind csudálom, tavasszal mind alig várom. És szeretem én a fákat, amennyit csak szemem láthat. Szeretem, ó, a fanépet, a fák is oly ...
Szakáli Anna
Szakáli Anna Szótlanul és hallgatag Szótlanul és hallgatag, ül a vén a Nap alatt. Csendje pokolnyira mélyül, egyre reszket, egyre vénül. Nem hívja már gyermekhang, őrzi magányát a harang, tanuként ha néha kondul, hívó ...
Tornay András versei...
Tornay András Nem szabad sietni nem szabad sietni addig amíg nem ébred fel a világ még rá tudunk csodálkozni a titkokra még meg tudjuk számolni a csillagokat forrást rejt a pusztaság gyűrött lepedők redőiben hófehér ...
Szabolcsi Erzsébet versei
Szabolcsi Zsóka - A csúcsra A csúcsra kapaszkodunk mindahányan, s hányan érjük el??? Forró álmokat dédelgetünk mindahányan, s hányan álmodunk? Titkokat súg az éjszaka mindnyájunknak, hányan értjük? Vágyódunk, míg ...
Szuhanics Albert versei...
Szeretem az erdőt járni, szeretem a fákat. Sokszor el-el nézegetek egy-egy lombos ágat. Vár a rengetegnek mélye, benne fények, árnyak. Hallgatom az erdők csendjét, figyelem a fákat. Mennyi, mennyi madár dalol, megtörve a ...

































