Belépés
Friss hozzászólások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Áprily Lajos
Köszönet

Közeledik felém a nagy Titok.
Halkul a dal, ritkul a Múzsa-csók.
Lehet, hogy holnap már elhallgatok.
Köszönöm a figyelmet, olvasók.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az a rózsa, amelyik

 a viharban nyílik,

a legritkább és legszebb

valamennyi közül.

(Közmondás)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"A világ olyan

gyönyörű,

hogy egyre nagyobb

felelősség

embernek lenni."

(Szabó Magda)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Az ősz (...)

egy második tavasz,

amikor minden levél

virággá változik."

(Albert Camus)

 

 

 

 

 

 

 

 

"Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt."

(Jókai Mór)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Az ember erősebb, 

mint a sors,

s mindent ki lehet bírni,

ha jó a lelkiismeretünk."

(Márai Sándor)



 

 

         

 

 

 

 

 

"Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat és akkor derűs a szívem, ha munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve el ne lankadjon, hogy azok a szűkös életfeltételek, melyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megszűnjenek."

(József Attila)

 

 

 

 

 

 

 

 

Tordai Jolán

Karácsony

Zúzmarától terhes ágat
Ringat kint a téli szél
Bent aranyló sugarával
Világít a gyertyafény.
Karácsonyi pompájában
Áll a szobám asztalán
Messzi hegyek zöld fenyője
Csillagszórós csodafám.
S az a fényes karácsonyfa
Annyi mindent mond nekem
Szeretetről, békességről
Mesél e szép ünnepen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Aki a csendet hallgatja, boldog lesz, elégedett és békesség tölti el,
mert a csend hangjai a lélek hangjai."
(Őri István)

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 

 

 

 

"Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele.
A szeretethez nem kell teli erszény."
(Szent Ágoston)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Czeglédi Gabriella.
Jön a Mikulás

"Jön már, itt a Mikulás!
Fehérprémes,
hósapkás
Hétmérföldes
csizmája,
a világot bejárja."

 

 

 

 

"Az ágon hó pihen, csillog a fénye.
Házakból szólni kezd halkan egy ének.
Béke és csend honol, lelkedben érzed.
Tárd ki szíved jól! Át kell, hogy érezd!"
(Josh és Jutta)

 

 

 

 

 

 

 

 

Adjon Isten, ami nincsen
Az új esztendőben!
Így énekelt Arany János
Rég elmúlt időben.
Adjon Isten, ami nincsen,
Én sem kérek másat
Hogy mi nincsen, nem kell ahhoz
Semmi magyarázat.

(Benedek Elek)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Áprily Lajos
Üzenet

Mi nem leszünk s ragyogni fog a rét,
harangszó száll és pillangók lobognak.
Megcsókolom az unokám szemét,
így üzenek a drága, szép napoknak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Szavak... és még több gondolat,
bennük vágyaink valóra válnak,
És eltékozolt álmaink is
egyszer talán majd ránk találnak."

(Bodnár Éva)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Árvai Emil
Barátaim

Nevetés, Sírás: két jó barát.
Előbbi humorral földerít;
másik eljön, hol senki se lát,
s könnyével könnyíti könnyeim.

 

 

 

 

 

 

 

 

A húsvéti tojásokhoz senki se lehet túl öreg.
(Antonia Fraser)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Légy hasonló az égen szálló madárhoz...,
aki a törékeny gallyon megpihenve átéli
az alatta tátongó mélységet,
mégis vígan énekel,
mert bízik szárnyai erejében."

(Victor Hugo)

 

 

 

 



 

 

Versek... Sz.- T. kategória bejegyzései

Szép versek... sz.

Szabó T. Anna: A nézés Az a jó a boldogságban, hogy figyelni enged: észrevenni a világban ritmusát, a rendet. Ahogy összevissza belsőd gyermek fészke lesz, ahogy a vad burjánzásból kéz nő, arc, szemek, ahogy a zavaros lélek ...

Tovább olvas ...

Szép versek... t.

Tóth Zita Emese: Könnycseppként Soha nem leszek tökéletes, de így vagyok egész. Mint a mindig más könnycsepp, mi a szemből jő, de lélekbe vés. Más lelkébe behatol, tükörként töri össze. De mégis erre született, legyen, mi a bánatot megkösse. Nem lesz

Tovább olvas ...

Szabó Éva

Szabó Éva: Neked Jöttél színarany éjnek jöttél fekete napnak évek tengermélyéből robbanó pillanatnak. Lettem színarany éjed lettem fekete napod évek kagylóhéjába merülő pillanatod. Szememben nyílsz azóta szobámba hoz ...

Tovább olvas ...

Tóth Árpád

Tóth Árpád - Meddő órán Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén.

Tovább olvas ...

Szepes Maria

Szepes Maria: Kibékülés Békét kötni mindennel és mindenkivel, aki más, mint amit jónak, szépnek tartok, s csak önmaga tud lenni. Elfogadni külön kozmoszának törvényeit, ha az enyémtől eltérnek. Megbocsátani idegen, rossz ...

Tovább olvas ...

Szabó Ila

Szabó Ila: A legszebb szó mint a virág rügyekbe bújva mint a szó gondolatba hullva mint a gyöngyszem tenger mélyében mint a gyermek anyja méhében rejtőzik mélyen csillag kékjében ezüst porában álom borában a tündérnyi ...

Tovább olvas ...

Szeitz János

Szeitz János Vidám dalt szeretnék Vidám dalt szeretnék énekelni veled, Együtt kószálni jókedvű városokban, Látni életmámorától csillogó szemed S együtt feledni kába múltunk bánatát. Messze szállni, kedvesem, szép ...

Tovább olvas ...

Tóth János

Tóth János A zene varázsa Halk zene szól szobámban, hallgatjuk Én s magány Hegedű sír, könnyei peregnek a mélabús zongorán. Szívemet csavarja a dallam, arcomon fájdalom ég, Ahogy legördül egy könnycsepp hidegen, mint a ...

Tovább olvas ...

Tandari Éva

Tandari Éva - Magányos öregek ... Az ősz - öreg anyóka reszketve - botolva, a konyhába tipeg. Kis teának, hogy vizet tegyen ... de visszalép legyintve; minek már ez ... Istenem !!! És lassan visszatipeg, és szobája is hideg, ...

Tovább olvas ...

Székely János

Székely János: Itt és amott - Mondd, lélek, mondd, miféle tájra Sóvárogsz mindenekfelett? Hol tudnád még így-úgy leélni Nehéz gyötrelmű életed? Hol gondolod, hogy szenvedésed Búsongó bánattá foszol? Hol élnél? Merre ...

Tovább olvas ...

Szalay Fruzina versei...

Szalay Fruzina Havasi gyopár Bércek szabad, magányos ormán, Mely a magas egekbe vág, Örök hó bársony leplét hordván, Nyit egy csodás fehér virág. Feléje halk szellők se járnak, És hozzá el nem hat soha Arany heve a ...

Tovább olvas ...

Túrmezei Erzsébet

Túrmezei Erzsébet - A magyar fa Ha egy fára ragyog a nap fénye, hogyne lenne életre reménye! Meleg a fény, fakad a rügy tőle, zöld levélke bújuk ki belőle. Sok kis virág, fehér kelyhű, tiszta. A kék égre úgy mosolyog ...

Tovább olvas ...

Szent-Gály Kata

Szent-Gály Kata - Szeretnék Csak egy parányi méccsé lenni, mely bevilágít egy szobát- csak egy szál deszka-híd lenni, mely szakadékot ível át- csak egy kanálka mézzé lenni, legyen az élet édesebb- csak egy segítő kézzé ...

Tovább olvas ...

Szilágyi Domokos

Szilágyi Domokos - Nyár Hajadon füzek, búzabóbiták - csupa illat és virág a világ, csupa mosoly és csupa kedv, csupa libegés: lányokon selyemruha - emitt a pipacsok, amott, az ég alatt pisze szellő szalad, a felhő ...

Tovább olvas ...

Szép Ernő

Szép Ernő - Virágok Nincs nekem kedvenc virágom, melyik szebb, nem prédikálom. Mind szeretem, mind csudálom, tavasszal mind alig várom. És szeretem én a fákat, amennyit csak szemem láthat. Szeretem, ó, a fanépet, a fák is oly ...

Tovább olvas ...

Szakáli Anna

Szakáli Anna Szótlanul és hallgatag Szótlanul és hallgatag, ül a vén a Nap alatt. Csendje pokolnyira mélyül, egyre reszket, egyre vénül. Nem hívja már gyermekhang, őrzi magányát a harang, tanuként ha néha kondul, hívó ...

Tovább olvas ...

Tornay András versei...

Tornay András Nem szabad sietni nem szabad sietni addig amíg nem ébred fel a világ még rá tudunk csodálkozni a titkokra még meg tudjuk számolni a csillagokat forrást rejt a pusztaság gyűrött lepedők redőiben hófehér ...

Tovább olvas ...

Szabolcsi Erzsébet versei

 Szabolcsi Zsóka - A csúcsra A csúcsra kapaszkodunk mindahányan, s hányan érjük el??? Forró álmokat dédelgetünk mindahányan, s hányan álmodunk? Titkokat súg az éjszaka mindnyájunknak, hányan értjük? Vágyódunk, míg ...

Tovább olvas ...

Szuhanics Albert versei...

Szeretem az erdőt járni, szeretem a fákat. Sokszor el-el nézegetek egy-egy lombos ágat. Vár a rengetegnek mélye, benne fények, árnyak. Hallgatom az erdők csendjét, figyelem a fákat. Mennyi, mennyi madár dalol, megtörve a ...

Tovább olvas ...

0.008 mp