Belépés
Oldalak
Kategóriák
Képgalériák
Legfrissebb
Linkek
Friss hozzászólások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Áprily Lajos
Köszönet

Közeledik felém a nagy Titok.
Halkul a dal, ritkul a Múzsa-csók.
Lehet, hogy holnap már elhallgatok.
Köszönöm a figyelmet, olvasók.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az a rózsa, amelyik

 a viharban nyílik,

a legritkább és legszebb

valamennyi közül.

(Közmondás)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"A világ olyan

gyönyörű,

hogy egyre nagyobb

felelősség

embernek lenni."

(Szabó Magda)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Az ősz (...)

egy második tavasz,

amikor minden levél

virággá változik."

(Albert Camus)

 

 

 

 

 

 

 

 

"Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt."

(Jókai Mór)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Az ember erősebb, 

mint a sors,

s mindent ki lehet bírni,

ha jó a lelkiismeretünk."

(Márai Sándor)



 

 

         

 

 

 

 

 

"Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat és akkor derűs a szívem, ha munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve el ne lankadjon, hogy azok a szűkös életfeltételek, melyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megszűnjenek."

(József Attila)

 

 

 

 

 

 

 

 

Tordai Jolán

Karácsony

Zúzmarától terhes ágat
Ringat kint a téli szél
Bent aranyló sugarával
Világít a gyertyafény.
Karácsonyi pompájában
Áll a szobám asztalán
Messzi hegyek zöld fenyője
Csillagszórós csodafám.
S az a fényes karácsonyfa
Annyi mindent mond nekem
Szeretetről, békességről
Mesél e szép ünnepen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Aki a csendet hallgatja, boldog lesz, elégedett és békesség tölti el,
mert a csend hangjai a lélek hangjai."
(Őri István)

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 

 

 

 

"Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele.
A szeretethez nem kell teli erszény."
(Szent Ágoston)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Czeglédi Gabriella.
Jön a Mikulás

"Jön már, itt a Mikulás!
Fehérprémes,
hósapkás
Hétmérföldes
csizmája,
a világot bejárja."

 

 

 

 

"Az ágon hó pihen, csillog a fénye.
Házakból szólni kezd halkan egy ének.
Béke és csend honol, lelkedben érzed.
Tárd ki szíved jól! Át kell, hogy érezd!"
(Josh és Jutta)

 

 

 

 

 

 

 

 

Adjon Isten, ami nincsen
Az új esztendőben!
Így énekelt Arany János
Rég elmúlt időben.
Adjon Isten, ami nincsen,
Én sem kérek másat
Hogy mi nincsen, nem kell ahhoz
Semmi magyarázat.

(Benedek Elek)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Áprily Lajos
Üzenet

Mi nem leszünk s ragyogni fog a rét,
harangszó száll és pillangók lobognak.
Megcsókolom az unokám szemét,
így üzenek a drága, szép napoknak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Szavak... és még több gondolat,
bennük vágyaink valóra válnak,
És eltékozolt álmaink is
egyszer talán majd ránk találnak."

(Bodnár Éva)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Árvai Emil
Barátaim

Nevetés, Sírás: két jó barát.
Előbbi humorral földerít;
másik eljön, hol senki se lát,
s könnyével könnyíti könnyeim.

 

 

 

 

 

 

 

 

A húsvéti tojásokhoz senki se lehet túl öreg.
(Antonia Fraser)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Légy hasonló az égen szálló madárhoz...,
aki a törékeny gallyon megpihenve átéli
az alatta tátongó mélységet,
mégis vígan énekel,
mert bízik szárnyai erejében."

(Victor Hugo)

 

 

 

 



 

 

Gyermekversek...

 

 

Zigány Árpád: A madárijesztő
 
 
Mi az: madárijesztő?
csupa rongydarab:
S mégis elriadnak tőle
a kis madarak;
E nélkül a kapzsi, fürge,
torkos állatok,
Mind kifalnák a kalászból
az érett magot.

Mikszáth Kálmán: Otthon és a zöld mezőn
 
 
Hopp gyerekek, ki van itt?
Elő, elő apróságok!
Itt vannak a kis pajtások,
Hoztak nektek valamit;
Jöttek sokan egy seregbe,
Nagy vidáman csicseregve.
 
És hogy jöttek? Nem gyalog,
Se lóháton, se szekéren;
De jöttek a levegőben.
Apró vándor szárnyasok;
Menjünk és köszöntsük őket,
A szelíd, kedves fecskéket.
 
Jöttek távol Afrikából
És elhozták a tavaszt;
(Vagy tán őket hozta az?)
A szép természet kitárul,
Madár dalol, az ég nevet -
Kineveti a zord telet.
 
Fecske hozza meg a tavaszt,
Tavasz rügyet, lombot fakaszt
Tele rak mindent virággal,
Kis gyerekek játékával.

Benedek Elek: A libapásztor
 
 
Fölkelt a nap szép ragyogva,
Iluska is mosolyogva.
Édes mosoly a szemében,
Édes öröm a szívében.
 
Süss, ó süss, nap, jó melegen,
Iluska a rétre megyen.
Libácskáit terelgeti,
Kedves szóval dédelgeti.
 
Dédelgeti, cirógatja,
Mint gyermeket édes anyja.
Varjú, héja, elmehettek,
Nincs itt amit keressetek.
 
Indul a nap nyugat felé,
Iluska is hazafelé.
Édes mosoly a szemében,
Édes öröm a szívében.

Zigány Árpád: Uczczu rajta!
 
 
- Uczczu, rajta, ki fogja meg?
Én fogom meg, én!
Hajszolják a kis pillangót
azon melegén.
De Gézának a kalapját
lefujja a szél:
Meg kell fogni hamar, míg a
tengerbe nem ér.
A kis Ilka még kergeti,
de hiába már:
Mert az aranyos pillangó
föl az égbe száll.
Nézik, kérik, hivogatják:
- Pille, pille, jer! -
De a pille tovább repül,
s még nem is felel!

Petőfi Sándor: Anyám tyúkja
 
 
Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!
 
Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodácsol,
S nem verik ki a szobából.
 
Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.
 
Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsűlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám. -
 
Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,
 
Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba'...
Anyám egyetlen jószága.

Pósa Lajos: Kutya-macska hivatal
 
 
Volt egyszer egy fehér
Falusi komondor,
Lompos volt a farka,
A szőre meg kondor.
 
Nagyon jó kutya volt,
Úgy hívták, hogy: Bodri.
Macskával nem szokott
Soh'se marakodni.
 
Egyszer alkonyatkor -
No ugyan mit akart?
"Hallod-e te cica,
Cseréljünk hivatalt.
 
Én már ezt a házat
Őriztem eleget,
Őrizd te az éjjel,
Én fogok egeret."
 
"Jól van, Bodri pajtás,
Üsse kő, nem bánom!
Ezt az egy éjszakát
Majd átmuzsikálom."
 
Cica hasra fekszik
A kapufélfánál,
Bodri pedig a kis
Kamra előtt sétál.
 
Egyszer egy kis egér
Szaladgál odaki,
A kaput épp akkor
Zörgeti valaki.
 
Oda ront a Bodri,
Fut a kis Gyurica,
A kis egeret meg
Elfogja a cica.

Zigány Árpád: Édes apa...
 
 
Édes apa könyvszekrénye,
könyvekkel van tele:
De jó lenne, ha kedvemre
turkálhatnék benne!
Egész csomó képes-könyvet,
tündér-mesét vett meg:
Gyula bácsi írta mindet, -
de szépek lehetnek!

Benedek Elek: A legjobb barát
 
 
Ha elhagyna minden barátod,
Mitől Isten őrizzen téged,
A jó könyv, drágám, majd meglátod,
Megvigasztalja szívecskédet.
 
Legjobb barát ő, hidd el nékem,
Sosem beszél rosszat felőled.
Egyetlen a földkerekségen,
Ki ád és nem kér semmit tőled.

Benedek Elek: A Balaton partján
 
 
Balatoni halászlegény,
Egésznap halászgat szegény.
Hálót hányszor kiemeli,
Százszor üres, egyszer teli.
 
Hej, hogyha ez rajtam állna,
A szerencse hozzá szállna:
Hálót hányszor kiemelne,
Hallal mindég tele lenne.

Mikszáth Kálmán: Nyultörténet
 
 
A káposztáskert közelében,
Virágos, dús here között
Hat kis nyulacska elbeszélget,
A nyulak élete fölött.
 
Szólnak virágokról, mezőkről:
"Beh jó a szabad ég alatt!"
De im emlitik a vadászt is,
S a hatodik nyúl megszalad.
 
Vadász persze nem volt közelben,
Öt nyúl tehát bátran marad;
A hatodik, a gyáva kis nyúl
Ijedten rohan ezalatt.

 

Benedek Elek: Esik eső
 
Esik eső, látom én azt,
Sár lesz abból, tudom én azt.
Ajtó nyílik, hallom én azt,
Anyukám jön, tudom én azt!

Benedek Elek: Pista gyerek
 
 
Az én nevem Pista gyerek,
Már a földön ülni merek.
Meg is ülök egyenesen,
Vigyázok, hogy el ne essem.
 
Egyszer volt, hogy nem vigyáztam,
A helyemről tovább másztam;
Meg is jesztém mamácskámat:
Betörtem a fitoskámat.
 
Jaj, csak immár nagyobb volnék,
Hogy a földön ne guggolnék.
Ülnék vesszőparipára,
S úgy szaladnék a pusztára.
 
Ülni, ülni, mindig ülni,
Mindig egy helyben csücsülni,
Kopasz földön, lágy szőnyegen:
Így sem, úgy sem tetszik nekem.
 
Ha kezét adja mamácskám,
Csak úgy tapogat lábacskám.
Tipi-topi... kettőt... hármat...
A bátyáim nem így járnak!
 
Tipi-topi... kettő... három...
Szaladok én még a nyáron!
Ha nyáron nem, majd későbben,
Majd mikor nagyra nőttem!

Bezerédj Amália: A nagyravágyó madár
 
A madarak egykor
Királyt választottak,
Ebben határozó
Gyülést is tartottak.
 
S azt végezték, hogy a
Legkitünőbb köztük,
Álljon megválasztott
Királyul fölöttük.
 
Ezt hallva egy kicsiny
Nagyravágyó madár,
Gondolt egy furcsát, hogy
Ő lehessen király.
 
Minden tarka tollat
Magára aggatott,
A mit sok szép madár
Itt-ott elhullatott.
 
S igy ment a gyülésbe
Azon boldog hitben,
Hogy ott most nálánál
Egy kitünőbb sincsen.
 
De a mint belépett
Társai elébe,
Rettentő nevetés
Hangzott a fülébe.
 
Ez még nem volt elég,
Hogy igy kinevették,
De még tollzatát is
Mind leszedegették.
 
S mivel nem volt köztük
Kitünőbb a sasnál,
Ez lőn egyhangulag
Megválasztott király.
 
* * *
 
Más tulajdonával
Dicsekedni nem szép,
A valódi érdem
Jutalmat nyer mindég.

Mikszáth Kálmán: Reggeli
 
 
Fujjad, fujjad, kis aranyom!
Ugy-e forró? Forró nagyon;
Meg ne égesse szácskádat,
Mert abból oszt' nagy baj támad.
 
Még félig van a csészében,
Azt előbb megeszszük szépen;
Akkor aztán játszunk, hajra!
Kiszaladunk az udvarra.
 
Ott a baromfi közt járva,
"Jó reggelt! Aláz' szolgája!"
Eképen köszöntjük őket,
S megolvassuk a csirkéket.
 
Egy, kettő, három, négy, öt... hét,
Az egyik hiányzik ismét;
Míg ettünk, elveszett addig -
Ejnye no, hol a nyolczadik?
Nézz csak szét...

Hajtómotor a Bloglap.hu készíts egy oldalt te is! | RSS hírcsatorna

0.002 mp