
Reményik Sándor: Nagy dolgok árnyékában
Tragikus korszak hozott össze minket,
Hegyóriások árnyékában álltunk,
Erdőn az utat lámpással kerestük,
Egymás lelkébe súlyokat dobáltunk.
De minden súlynak sólyom-szárnya nőtt.
Úgy lebegtünk kis igazságainkkal
A titkos, örök Igazság előtt.

Marković Radmila: Barátság
Cicero tudta:
„Barátság nélkül az élet semmit sem ér.”
A barátság apró figyelmességekből
születik,
ebből táplálkozik,
nem a dallam a lényeg
amelyet füledbe zsong valaki,
értékvilága egyszerűbb:
az emberek érzéseikben lesznek egyek,
szíveikben a melódiák nem különböznek.
Ne játszd el a bizalmát,
a barát melletted áll,
ha baj van,
bizonyítja,
kiállja a próbát.
Te se maradj le, ha
alatta rian a jég,
nyújtsd ki segítő jobbodat felé.
Őrizd meg igazi barátod,
védd meg őt,
ha bántják mások,
de ha kéri, légy hozzá őszinte.
A barátság, te meg én,
mi hárman vagyunk:
a szeretet,
a féltés,
a megértés,
ami egy élet értelmével
felér.

Szilágyi József: Barátaim
Nevetés, Sírás: két jó barát.
Előbbi humorral földerít;
másik eljön, hol senki se lát,
s könnyével könnyíti könnyeim.

Víg Éva: A barátod vagyok
- A barátod vagyok -
Nevetésed vidámmá tesz,
bánatod megkönnyeztet.
Haragodat csitítanám,
fájdalmadat simítanám.
Ha akarod meghallgatlak,
ha szeretnéd békén hagylak.
De ha már kevés vagyok, s nem kellek,
add tudtomra - szó nélkül elmegyek
- mert a barátod vagyok.

Ábrahámné Ági: Barátság
Könnyeim törlöd amikor sírok,
velem nevetsz mikor boldog vagyok.
Nem oktatsz ki és odafigyelsz rám,
nem sürgetsz ha toporgok a vártán.
Veled sírok ha fáj a szíved,
mikor örülsz, veled nevetek.
Rád figyelek s nem okoskodok,
nem firtatlak s aggódva várok.
Egymásra gondolunk, ha baj van,
egymással dolgozunk a bajban.
Együtt űzzük el a sok gondot,
együtt éljük át a holnapot.
Bodnár János: Barátok
Ti jelentitek nekem az életet
mint csillagoknak a holdat
s mint napnak a kék eget.
Ti rejtitek előlem az ezernyi csalódást
.melyet a szív nem érthet
s a szó nem formál.
Ti vagytok kik sebeimet szavak nélkül gyógyítják.
a fájdalmat enyhítik
a lelkemet nyugtatják.
Ti vagytok a fény s a sötétség életemben
hogyha nem léteznétek
azt hinném elvesztem.
ti vagytok a barátok kik velem vannak mindenben
a kezemet fogják
akkor is ha tévedtem...

Aranyosi Ervin: A barátság - ajándék
A barátság, egy értékes ajándék.
Önzetlenül a lelkedet adod.
Nincsen mögötte követelő szándék,
barátod szívét mégis megkapod.
Barátod az, ki mindent tud te rólad!
Mégis szeret! - Ilyennek elfogad!
Tanácsot ad, hogy utad hogyan rójad,
de nem várja el, hogy megtagadd magad.
Ha távol vagy, a szívével vigyáz rád,
nem tudja szemét rajtad tartani.
S nem bánt, ha lépted mégis elhibáznád,
és képes mindent megbocsátani.

Kun Magdolna: Különleges barát
A kutya, társ a magányban,
társ a szegénységben.
Társ ott is ahol, nincs más,
csak síri szomorúság.
Mert a kutya
olyan különleges barát,
aki feladja az emberért
önnön boldogságát,
s még akkor is megbocsát,
ha csak néhány morzsányi
falat jut neki.
A kutya az a társ,
kinek végtelen hűségét
senki nincs, ki kettétörheti.
A kutyának, csak az fáj,
az-az egyetlen dolog,
ha ezt a törhetetlen hűséget
senki, de senki
nem értékeli

Zsirai László: Hűséggel mért időben
A barátságok hűséggel mért időben élnek.
Nem számítanak a hónapok, az évek -
Csak a lélek
rezdülései jelzik az érvényességet.

Balla Eszter: Mit jelent a barátság?
Barátság, csak egy csepp a tengerben
Minden másodpercben egy kénytelen elhalni
A könnycsepp a tengerért, ki ne száradjon
De az igazi cseppet nem feledteti
Mely képes volt tengeri vihart kavarni egyetlen nevetéssel...
Csak a könnycsepp tud úgy ragyogni
Hogy azt senki elől titkolni ne lehessen
Jelezve a szeretetet s haragot,
Lángoló belsejében.

Csatári Éva Edua: Nem hittem volna...
Nem hittem, hogy létezik barát,
Kinek hiánya ennyire fájt!
Kinek itt őrzöm szívemben, minden gondolatát.
A távolság s idő tovatűnt, most újra süt a nap,
Ismét láthatom kedves barátomat.
Mit vártam eljött, és újra nekem beszélsz,
Mondod ismét: "Azt sem meséltem még...!"
Felcsillan kék szemed és kedves mosolyod,
Én kizárom most az egész világot,
Szívemmel, lelkemmel szavaid hallgatom.
Nem tudtam, hogy van ember,
Kinek hiánya így fájhat!
Kinek sóvárogva várt szívem, egyetlen szavára.
Aki most újra megnevettet, ha szomorú vagyok,
Fenn az égen, még a nap is szebben ragyog.
Csillogóbbak az égen a csillagok,
Felszárad az eső, ha veled vagyok.
A vihar lecsendesül és minden oly békés,
Mint veled együtt, minden egyes lépés.