Belépés
Friss hozzászólások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Áprily Lajos
Köszönet

Közeledik felém a nagy Titok.
Halkul a dal, ritkul a Múzsa-csók.
Lehet, hogy holnap már elhallgatok.
Köszönöm a figyelmet, olvasók.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az a rózsa, amelyik

 a viharban nyílik,

a legritkább és legszebb

valamennyi közül.

(Közmondás)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"A világ olyan

gyönyörű,

hogy egyre nagyobb

felelősség

embernek lenni."

(Szabó Magda)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Az ősz (...)

egy második tavasz,

amikor minden levél

virággá változik."

(Albert Camus)

 

 

 

 

 

 

 

 

"Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt."

(Jókai Mór)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Az ember erősebb, 

mint a sors,

s mindent ki lehet bírni,

ha jó a lelkiismeretünk."

(Márai Sándor)



 

 

         

 

 

 

 

 

"Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat és akkor derűs a szívem, ha munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve el ne lankadjon, hogy azok a szűkös életfeltételek, melyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megszűnjenek."

(József Attila)

 

 

 

 

 

 

 

 

Tordai Jolán

Karácsony

Zúzmarától terhes ágat
Ringat kint a téli szél
Bent aranyló sugarával
Világít a gyertyafény.
Karácsonyi pompájában
Áll a szobám asztalán
Messzi hegyek zöld fenyője
Csillagszórós csodafám.
S az a fényes karácsonyfa
Annyi mindent mond nekem
Szeretetről, békességről
Mesél e szép ünnepen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Aki a csendet hallgatja, boldog lesz, elégedett és békesség tölti el,
mert a csend hangjai a lélek hangjai."
(Őri István)

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 

 

 

 

"Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele.
A szeretethez nem kell teli erszény."
(Szent Ágoston)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Czeglédi Gabriella.
Jön a Mikulás

"Jön már, itt a Mikulás!
Fehérprémes,
hósapkás
Hétmérföldes
csizmája,
a világot bejárja."

 

 

 

 

"Az ágon hó pihen, csillog a fénye.
Házakból szólni kezd halkan egy ének.
Béke és csend honol, lelkedben érzed.
Tárd ki szíved jól! Át kell, hogy érezd!"
(Josh és Jutta)

 

 

 

 

 

 

 

 

Adjon Isten, ami nincsen
Az új esztendőben!
Így énekelt Arany János
Rég elmúlt időben.
Adjon Isten, ami nincsen,
Én sem kérek másat
Hogy mi nincsen, nem kell ahhoz
Semmi magyarázat.

(Benedek Elek)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Áprily Lajos
Üzenet

Mi nem leszünk s ragyogni fog a rét,
harangszó száll és pillangók lobognak.
Megcsókolom az unokám szemét,
így üzenek a drága, szép napoknak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Szavak... és még több gondolat,
bennük vágyaink valóra válnak,
És eltékozolt álmaink is
egyszer talán majd ránk találnak."

(Bodnár Éva)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Árvai Emil
Barátaim

Nevetés, Sírás: két jó barát.
Előbbi humorral földerít;
másik eljön, hol senki se lát,
s könnyével könnyíti könnyeim.

 

 

 

 

 

 

 

 

A húsvéti tojásokhoz senki se lehet túl öreg.
(Antonia Fraser)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Légy hasonló az égen szálló madárhoz...,
aki a törékeny gallyon megpihenve átéli
az alatta tátongó mélységet,
mégis vígan énekel,
mert bízik szárnyai erejében."

(Victor Hugo)

 

 

 

 



 

 

Március 15. versek

 

 

 

 

 

 Juhász Gyula: Március idusára
 
 
Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.
 
Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai
És lángoló Petőfi szava zengett,
Kokárda lengett és zászló lobogott;
A költő kérdett és felelt a nemzet.
Ma nem tördel bilincset s börtönajtót
Lelkes tömeg, de munka dala harsog,
Szépség, igazság lassan megy előre,
Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe.
 
De azért lelkünk búsan visszanéz,
És emlékezve mámoros lesz tőled,
Tűnt március nagy napja, szép tavasz,
Mely fölráztad a szunnyadó erőket,
Mely új tavaszok napját égre hoztad,
Mely új remények ibolyáját fontad.
Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott,
Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!
Ady Endre: Emlékezés március idusára
 
 
Óh, bennem lobogott el
Ama szinte már savós,
Tüzetlen és makacs,
De jó nedvű ifjuság.
 
Március Idusára
Voltak mindig szavaim,
Olcsók és rímesek,
De akkor az volt igaz.
 
Hadd lássam, óh, hadd lássam
Azt a régi Márciust,
Midőn az ifju bárd
Őszintén s jól hazudott.
 
Óh, Napja Márciusnak,
Óh, megroppanó havak,
Be jó emlékezés,
Ki mostanában esik.
 
Be jó ma ez az Élet,
Mikor a Holnap sunyi,
Be jó épp ma élni,
Mikor Halál s Élet: egy.

Aranyosi Ervin: Március 15-ére
 
 
Tavasz van végre, s a világ újra éled.
Egykor a hősök szíve lángra gyúlt.
Drága hazám, újjá született néped!
Nem lehet bilincs többé, a gyáva múlt.
Petőfi lelke, életre keltett egy álmot,
elképzelt büszke, szabad, magyar hazát.
A nép szíve, egy új ütemre váltott:
s együtt dobogva, biztatta önmagát.
Mint vad folyó, mely áttöri a gátat,
s mely minden rosszat, végképp szertetép.
Egy büszke nép, melyben rég nincs alázat,
úgy dönt, a hazug korból már elég.
S bár végül, később a túlerő legyőzött,
a hősök tette, példakép marad.
Emléküket a szíved mélyén őrzöd.
S magyarnak büszkén vallhatod magad!

Falu Tamás: Március 15-e.

 

Zászlót készítettem
rajzoltam, festettem
ahogyan csak tudtam
legjobban, legszebben.
 
Fel is ragasztottam
Vékony nyírfaágra
kis zászlóval megyek
ma óvodába.
 
Egész úton vígan
Lengetem a szélbe
Várom, óvónéni
Megdicsér érte.

Szepsy Eleonóra: Márc. 15.


Nemzetiszín kokárdával
Ünnepelünk e napon.
Itt díszlik a szívem fölött,
Büszke vagyok rá nagyon.

Régen volt. A fiatalok
szabadságot akartak,
Jobb életet mindenkinek...
Énekeltek, szavaltak.

Szabadságharc lett belőle,
Odaveszett sok élet...
A hősökre emlékezünk,
Nekik zengjen az ének.

Donászy Magda: Március 15.


Melegebben süt ma a nap
elmúlt már a hosszú tél.
Minden házon zászlót lenget
a víg márciusi szél.

Magyarország szabadságát
ünnepeljük e napon,
Háromszínű magyar zászló
Azért leng a házakon.

Bakonyi Ferencné Torma Ilona
Március 15


Magyar vagyok,
magyarnak születtem.
A magyar szót
anyám nyelvén értettem,
s szerettem meg.

Régi ünnepek,
dalok rémlenek.
A magyar szó,
mely nekem életet jelent,
éltet engemet.

Bár tanultam
más idegen nyelvet.
Latint, oroszt és németet,
de mindez kevés,
a magyart érzem meg.

Magyarul álmodok.
Petőfi nyelve ez.
Versein nőttem fel,
tanultam belőle, s kísér
zsendül, éled lelkemmel.

Szép ünnep,
örökös magyar.
Márciusi ünnep nekünk,
kertek, fák virágaival
együtt ünnepelünk!

(Forrás: Poet.hu)

Kozma Zsuzsanna: Március 15

Március idusán

Március idusán gyönyörű nap kélt fel,
Hőseinknek napja tündököl az égen!
Kokárdámat szívem fölé tűzve,
régmúlt időket idézve
énekelek Néktek:
Tanítsd meg a magyar gyermeket,
elődeit tisztelnie kell,
múlt nélkül a magyar mit sem ér,
tanítsd, védje Magyar Nemzetét!
Tudnod kell a néped énekét,
búzamezők színét, életét.
Nemzetiszín táblát szeretnék,
hol búzavirág, pipacs jól megfér!
Hisz:
népem dala tücsökzene,
fűben, fában ének,
búzamezők, hegyek dala;
méhek zümmögése, fű alól
a zizzenés magyarul szól nékem,
mindenben csak ő dalol, az én Magyar Népem!
Magyarnak fájdalma, öröme a szépben,
szerelem-búbánat mind együtt zenélnek.
Táncot jár a tücsök cinege-cipőben,
tipegő, topogó kisgyermek kedvében.
Ma reggel kertemben dalcsokrot kötöttem,
Istenáldást kérve elé terítettem.
Magyar táncok, dalok engem átölelnek,
szőttesükbe fonva büszke magyar lelkem.

(Forrás: Poet.hu)

Szécsi Margit: Szép Március

 

Szép Március, szeles, fényes,
sűrű ibolya-fejékes.
Olvad szivemből a bánat,
kitűzhetem öreg kokárdámat.

Szép Március, szeles, fényes,
sűrű ibolya-fejékes.
Csontomat vizeid mossák,
ragyogj nekem, örök világosság!

Juhász Gyula: 48 március 15
 
 
Ó régi szép est... tündöklő siker,
Mikor jön egyszer hozzád fogható,
Dicsőséged az egekig ivel,
A deszkáidon tetté vált a szó.
 
Igen, az Ige testté lett, derék
És lelkes nézők tapsoltak neked,
Színházi est, melyen - ó büszkeség! -
A gondolatszabadság született.
 
Aktoraid: Petőfi, Jókai,
Vasvári, Táncsics és a korai
Tavaszi mámor sok nagy ifja még,
 
Színésznőd Laborfalvy Róza volt,
Ki Jókainak szívére hajolt...
Ó régi szép est: jössz-e vissza még?

Március 15. versek hozzászólásai

Szólj hozzá

0.002 mp