Schrenk Éva

Schrenk Éva: Empátia
Éreznem kell, éreznem kell,
éreznem kell, mert élek.
Éreznem kell, éreznem kell,
éreznem kell, hogy megértsek.
Érezni bánatot, érezni jajt,
érezni szív mélyén dúló vihart.
Érezni arcon csorduló könnyet,
s hogy a lélek hogy lesz ettől könnyebb.
Érezni örömöt, táncra hívót,
bennem megszólaló muzsikaszót.
Érezni, ahogy elönt a harag,
és a vígságból semmi nem marad.
Tombolni, égni, vágyni, félni,
benső árnyakkal szembenézni!
A megértés útja ez lehet:
éreznem kell érzéseidet.

Schrenk Éva: Élni jó...
Élni jó, élni szép,
akkor is, ha sötét az ég,
akkor is, ha meredek az út,
akkor is, ha nem tudod, hova fut.
Élni jó, élni szép,
mert Isten nyitogatja az ember szívét,
s melegen árad szét a kegyelem,
átragyogva sötét fellegeken.
Élni jó, élni szép,
legyen számodra ennyi elég.
Hogy mit hoz a holnap - rejtelem.
De hidd: téged is megtalál majd a szerelem.
akkor is, ha sötét az ég,
akkor is, ha meredek az út,
akkor is, ha nem tudod, hova fut.
Élni jó, élni szép,
mert Isten nyitogatja az ember szívét,
s melegen árad szét a kegyelem,
átragyogva sötét fellegeken.
Élni jó, élni szép,
legyen számodra ennyi elég.
Hogy mit hoz a holnap - rejtelem.
De hidd: téged is megtalál majd a szerelem.

Schrenk Éva: Szabad madár...
Szabad madár vagyok,
nem leszek a rabod.
Ha szeretsz, elengedsz,
soha nem felejtlek.
Rólad szól majd dalom,
örömöm, bánatom.
Viszlek fel az égbe,
szívembe bevésve.
Magasban szárnyalok,
Néked hálát adok.
Hagytad, hogy távozzak,
gyönyörben mártózzak.
Vissza én nem térek,
akkor se, ha kéred.
Az én sorsom más lesz.
Szárnyam szabaddá tett.

Schrenk Éva: Tavaszi dal
A fákból bontakozik a tavasz.
Rügyek fakadnak minden ágbogon.
Zöld, borzas levelek kipattannak.
Itt indulj el, ezen a lábnyomon!
Együtt örülj fűvel és virággal!
Vess bukfencet zöldellő réteken!
Kiálts éljent óriás viváttal!
Újraindul most a történelem.
(Poet.hu: forrás)

































