Belépés
Friss hozzászólások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Áprily Lajos
Köszönet

Közeledik felém a nagy Titok.
Halkul a dal, ritkul a Múzsa-csók.
Lehet, hogy holnap már elhallgatok.
Köszönöm a figyelmet, olvasók.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az a rózsa, amelyik

 a viharban nyílik,

a legritkább és legszebb

valamennyi közül.

(Közmondás)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"A világ olyan

gyönyörű,

hogy egyre nagyobb

felelősség

embernek lenni."

(Szabó Magda)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Az ősz (...)

egy második tavasz,

amikor minden levél

virággá változik."

(Albert Camus)

 

 

 

 

 

 

 

 

"Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt."

(Jókai Mór)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Az ember erősebb, 

mint a sors,

s mindent ki lehet bírni,

ha jó a lelkiismeretünk."

(Márai Sándor)



 

 

         

 

 

 

 

 

"Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat és akkor derűs a szívem, ha munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve el ne lankadjon, hogy azok a szűkös életfeltételek, melyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megszűnjenek."

(József Attila)

 

 

 

 

 

 

 

 

Tordai Jolán

Karácsony

Zúzmarától terhes ágat
Ringat kint a téli szél
Bent aranyló sugarával
Világít a gyertyafény.
Karácsonyi pompájában
Áll a szobám asztalán
Messzi hegyek zöld fenyője
Csillagszórós csodafám.
S az a fényes karácsonyfa
Annyi mindent mond nekem
Szeretetről, békességről
Mesél e szép ünnepen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Aki a csendet hallgatja, boldog lesz, elégedett és békesség tölti el,
mert a csend hangjai a lélek hangjai."
(Őri István)

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 

 

 

 

"Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele.
A szeretethez nem kell teli erszény."
(Szent Ágoston)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Czeglédi Gabriella.
Jön a Mikulás

"Jön már, itt a Mikulás!
Fehérprémes,
hósapkás
Hétmérföldes
csizmája,
a világot bejárja."

 

 

 

 

"Az ágon hó pihen, csillog a fénye.
Házakból szólni kezd halkan egy ének.
Béke és csend honol, lelkedben érzed.
Tárd ki szíved jól! Át kell, hogy érezd!"
(Josh és Jutta)

 

 

 

 

 

 

 

 

Adjon Isten, ami nincsen
Az új esztendőben!
Így énekelt Arany János
Rég elmúlt időben.
Adjon Isten, ami nincsen,
Én sem kérek másat
Hogy mi nincsen, nem kell ahhoz
Semmi magyarázat.

(Benedek Elek)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Áprily Lajos
Üzenet

Mi nem leszünk s ragyogni fog a rét,
harangszó száll és pillangók lobognak.
Megcsókolom az unokám szemét,
így üzenek a drága, szép napoknak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Szavak... és még több gondolat,
bennük vágyaink valóra válnak,
És eltékozolt álmaink is
egyszer talán majd ránk találnak."

(Bodnár Éva)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Árvai Emil
Barátaim

Nevetés, Sírás: két jó barát.
Előbbi humorral földerít;
másik eljön, hol senki se lát,
s könnyével könnyíti könnyeim.

 

 

 

 

 

 

 

 

A húsvéti tojásokhoz senki se lehet túl öreg.
(Antonia Fraser)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Légy hasonló az égen szálló madárhoz...,
aki a törékeny gallyon megpihenve átéli
az alatta tátongó mélységet,
mégis vígan énekel,
mert bízik szárnyai erejében."

(Victor Hugo)

 

 

 

 



 

 

Szép versek... z.-zs.

 

 

 

Zeke Magdi: egyszerű vallomás
 
 
emlékszem,
szegény anyámtól
kaptam,
fekete kötésén
arany betűkkel
állt a neved:
JÓZSEF ATTILA
az első könyvem,
őrizgettem
életem viharaiban,
újra előveszem,
s mintha először tenném,
olvasom
azt az imádott
verset,
ami akkor és ott
örökre elvarázsolt

Zsirai László: Mosolyod mankója nélkül

 
 
Kávézók kövér termeiben kuporgok megint.
Maradok mosolyod mankója nélküli, béna.
Tudom, a vonat nagyon-nagyon messze vitt
pedig
a szívemhez szeretnélek szorítani néha.
Pereg az idő, pereg. Az ember beleszédül.
Bizonytalan a perc mosolyod mankója nélkül.

Zeke Magdi: Hűség

 

Ha kérdezed,
mennyire szeretlek,
meggyűrt tudatú imáim
nyomán mormolom,
csak úgy,
csak annyira,
ahogy tudok

Zsirai László: Bánat

 

Mióta megértő mosolya eltűnt,
a telefon azóta néma -
A világ egyre törpül
s egyre nő szívem szakadéka.

Zimonyi Zita: Bűvöletben


valahol
e világon kívül
valamikor
az időn túl
valami
köröttünk vagy bennünk
megállt
összefogództunk
érintések nélkül
percek kövein
jártunk
léptek nélkül
és egymáshoz jutottunk
utak nélkül

Zsirai László : Egyetlen dal

Jöttem az úton,
mely messze-messze
minden hű embert
elvezetne
- egyforma módon -
úgy reggelente,
ahogyan késő
estelente.

Nem jöttem mással,
mint szép szavakkal
málházott szürke
szamarakkal,
s egy dal kísért csak
fáradhatatlan
szívemből szólva
lankadatlan.

Egyetlen dal, mi
a tengermélyben
éppen úgy szól, mint
hegyvidéken.
Egyetlen dal, mit
szelíd bilincsben
örökké fogva
tart az Isten.

Szeretet viszi
a lépteimben,
áramoltatja
génjeimben,
énekelteti
víg végtelenben,
érzékelteti
életemben.

Ehhez a dalhoz
nem kell már szótár,
mert a jó szóért
önként jótáll.
Hinni kell csupán
a gondolatban,
hogy ez a dallam
halhatatlan.

Egyetlen dalban
az élet éke,
lehetőségek
menedéke,
kimondhatatlan
ösztönössége.
Egyetlen dal van
csak: a béke -

Szép versek... z.-zs. hozzászólásai

Szólj hozzá

0.012 mp